KREDENC sztori

Vettük a bátorságunkat és 2010. márciusában Budapestről Balatonfüredre költöztünk, hogy elindítsunk kis családi vállalkozásunkat, a Kredenc Borbisztrót. Sokan mondják a mai napig is, hogy milyen vagányak vagyunk, hogy csakúgy ideköltöztünk az ismeretlenbe meg ilyenek. Különösebben nem gondolom, hogy vagányak lennénk, csak hát a fővárosban sok volt már a jóból és kellőképpen utáltuk ahhoz, hogy tisztán lássuk, nem akarjuk, hogy Rebeka lányunk a nagyvárosban szocializálódjon. Így hamar egy-két hét alatt elhatározzuk, hogy máshol próbálunk szerencsét. Feleségem Teri régi álma és aknamunkája érett így be, hogy vidékre a Balaton északi-partjára Füredre költöztünk.

Miért pont Füred? Hangzik a kérdés elég gyakran. Hát hova, máshova??? Egy kedves kis megfizethető üzlethelységet kerestünk olyan utca képpel, hangulattal, amibe az általunk elképzelt kocsmát (bisztró) simán bele tudtuk illeszteni, a többi már gyerekjáték.

2010. februárjában a gazdasági világválság már nem volt tabu téma, mindenki tudta, hogy ez itt most cumi lesz egy jó darabig. Ez a felismerés és az a tény, hogy épeszű ember a Balatonon, télen a térdígérő hóban nem keresgél kiadó üzletet, segítette tárgyalásainka.

Megállapodtunk. És elkezdődött az engedélyezési eljárás, ami tartott vagy 3 napig és olyan segítőkészek voltak velem a hivatalban, mint egy esélyegyenlőségi jótékonysági árverésen a Gresham Palace halljában, amit három külföldi tévétársaság élő egyenesben közvetít. Hát ezt így is lehet?

Kinyitottunk 2010. április 2-án és következett egy marketing év rengeteg melóval, tárlatvezetéssel, család mesével és szép lassan PR lyukat beszéltem az erre fogékony vendégek hasába.Ők pedig a barátaikéba így elindult valami pozitív folyamat, lassan de észrevehetően. Tavasszal visszatértek tavalyi vendégek, a tavalyi vendégek barátai, azok barátai meg azok, akik csak úgy beszédültek.

Kredenc sztori